Fekete Berkenye: tények és jótékony hatások!

A fekete berkenyéről általánosan elmondható, hogy jótékony hatással van a szervezet egészségére!

Különösen P- és C-vitamin tartalma kiemelkedő, de emellett vízben oldódó B1-, B2-, B6-, B9 és H-vitamin jelenléte is kimutatható. Értékes nyomelemeket (pl.: vas, jód) szintén tartalmaz.

Antioxidáns hatékonysága vitathatatlan!

Kutatók szerint hasonlóan kellene megítélni, mint a tahiti csodanövényt, a nonit! Nagy előnye, hogy a gyümölcs könnyebben be is szerezhető mint az említett noni!

A berkenye jótékony hatásait dokumentálták!

Feljegyezték, hogy fogyasztása többek között: gyomor- és bélrendszeri panaszok (pl. gyulladások), máj- és epebetegségek, szív- és érrendszeri panaszok, pajzsmirigy megbetegedések és/vagy húgyúti fertőzések ellensúlyozásában, valamint a kemoterápiával kezelt betegek kezelésében nyújthat természetes segítséget.

Farmakológiai kutatások nem csupán a bogyókban, a berkenye leveleiben is kimutattak aktív összetevőket.

Klinikailag igazolható a berkenye jótékony hatása a nehézfémek semlegesítésében is.

Bővebben a fekete berkenye jótékony hatásairól! >>>

A fekete berkenye bogyós gyümölcs

Az Aronia melanocarpa, azaz a Fekete berkenye (“fekete törpeberkenyének is nevezik”) Észak-Amerika keleti részén őshonos. Európában a XX. században terjedt el, elsősorban az északi országokban, így Skandináviában és Oroszországban.

Botanikai értelemben a rózsavirágúak rendjébe (’Rosales’) sorolható. A növény fényigénye magas, ugyanakkor a hideget jól tűri, hiszen az őszi-téli és kora tavaszi fagyok nem igazán tudnak kárt tenni benne.

Talajigény szempontjából némiképp igénytelennek mondható (a gyengén savanyú talaj a legideálisabb) – Úgy is mondhatnánk, hogy ott, ahol a málna megterem, ott valószínűleg a berkenye is meg fog! Vízigénye ugyanakkor vitathatatlan!

Jó tulajdonsága még, hogy a kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló, ezért nem igényel külön permetezést.

A fekete berkenye lényegében egy kb. 1,5-2 méter magas, közepes növekedésű, tömör bokor:

Virága fehéres, a galagonyáéhoz hasonlítható. Lilás-feketés színű, hamvas termése 7-15 mm átmérőjű, súlya 1 – 1,5 g.

A berkenye bogyója jellemzően július-augusztus környékén érik, nyersen fogyasztva fanyar ízű de ehető. Utóbbi jellemzője miatt nem igazán közkedvelt, erre utal az angol ’chokberry’ elnevezés is, ami magyarra fordítva annyit tesz, hogy „fojtogató bogyó”.

A berkenye bogyó a sok festékanyagnak (főleg a gyümölcshéjban koncentrálódik) is köszönhető, hogy remek élelmiszerfesték: Szép lilás-rubinszínt ad a feldolgozott élelmiszereknek (eperlekvárhoz hozzáadva pl. kedvelt színezőanyag).

Sokan talán nem is gondolnánk, milyen változatos a felhasználása!

A bogyókat sokféleképpen felhasználják. Például:

  • Kellemes illatú és ízvilágú dzsem, lekvár, ivólé készítéséhez.
  • Szörpöt is készítenek.
  • Málnás joghurtokhoz előszeretettel adják hozzá.
  • Az átpasszírozott gyümölcsök vadételek mellé felszolgálva igazi gasztronómiai különlegességet jelentenek (+ a berkenyeszirup sokféle receptben hasznosítható).
  • Kidolgozták már az aróniából készült bor receptjét is.
  • Magában is fogyasztható vagy édességekhez (remekül mutat fagylaltokon, gyümölcstálakon) esetleg bébiételekhez keverve.

A természetes gyümölcslé kivonatot cukorbetegek is fogyaszthatják, kiváló diabetikus-italnak minősül.